A 157-es számú barlang. Gerennavári-barlang

Nem feladatom és nem túl sok jogom van kritizálni a barlangokat feltérképező szakemberek munkáját, még akkor sem ha személyesen ismerem az illetőt. Az állami nyilvántartásban lévő adatokban rengeteg hiba van mint már említettem, a mostani tanulmány pedig csak súlyosbítja a dolgot. A bejáratot a műútról jól látni kb 10 m-es magasságban. A nyílás és a körülötte lévő kőzet meglehetősen darabos, éles vonalakkal bír. Valószínűleg tartom hogy az útépítés folytán mesterséges beavatkozást szenvedett el, az is lehet hogy ekkor bukkant fel a bejárata. A járat pici lejtéssel 6 m hosszan fúródik a kőzetbe gyakorlatilag tartva a szélességét. Falai éles pengékkel vannak borítva, alul sok kőtörmelékkel. A felmérés szerint ennyi a barlang, a hossza meg is felel a valóságnak. Nem lehet nem észrevenni viszont hogy jobbra mintha fordulna az üreg, kisebb termet alkotva, nyúlványai megközelítik a külvilágot. Ez kb 3 m, de ami a fő érdekessége a barlangnak hogy a kis teremből a fő járattal közel párhuzamosan egy lapos kis bejárattal egy nagyon határozott alagút indul befelé kismértékű emelkedéssel. Ezen szakaszon egyértelműen látszanak a víz alkotó erői, alul nagyon finom kitöltéssel. Ezt a részt úgy 5-6 m hosszan lehet követni szemmel, egyre kisebb szelvényben, a végét nem látni, de érdekes módon épp a Gerenna-vár felé fut, tehát a lehetőség megvolt arra hogy egy hosszabb nyúlvány alakuljon ki. A teljes, belátható hossz így min. 15 m, de ez csak egy felhívás hogy egy alapos kivizsgálással kideríthessük a teljes igazságot. Az ilyen mélyen benyúló barlangjáratok esetenként még mutathatnak némi aktivitást, de a kis vízforgalom csak arra elég hogy hizlalja a kitöltést. Ezért nem várhatjuk hogy szélesedjen vagy táguljon, inkább csak egyre szűkebb lesz. Pusztán érdekességképpen vagy kíváncsiságból mindenképp javasolnék egy felülvizsgálatot !