select bkb_frontoldalimenu.did as menu_did,bkb_frontoldalimenu.fomenu_did as menu_fomenuje,bkb_frontoldalimenu.megnevezes as menu_megnevezes,bkb_frontoldalimenu.weburl as menu_url,(select count(did) from bkb_frontoldalimenu where fomenu_did=menu_did) as almenuszam from bkb_frontoldalimenu where allapot='1' order by sorrend asc

Kaptárkövek a Bükkben

499 megtekintés

Kaptárkövek

Európa-szerte több helyen találkozhatunk velük. A Bükk sem kivétel, holott minden földrajzból érettségizett tudja hogy ez mészkő alapú lepusztult röghegység. Ami nagyjából igaz de a Bükk nem lenne a világörökség része ha "csak" ebből állna. Mészkő, dolomit, mésztufa, agyagpala, homokkő, porfirit, diabáz és még jó néhány fajta kőzet alkotja. Én is úgy tanultam hogy a Bükk röghegység a Mátra meg vulkanikus. Nos a Bükk déli részén Egertől Kisgyőrig nagy kiterjedésekben találkozhatunk vulkanikus kőzetekkel, mint pl a riolittufa. Ez a porózus, kis fajsúlyú, könnyen megmunkálható kőzet, jó alapanyagot alkotott az adott kor emberének hogy saját hasznára alakítsa. A kőzet sajátos jellegénél fogva nem volt alkalmas szobrok, vagy használati tárgyak előállítására. Viszont a kövek helyben faragásával életteret tudott teremteni. Szerényebb lakások, istállók, gabonatárolók, pincék, hodályok épültek, meg persze a kaptárkövek. Számomra a legnagyobb rejtély az hogy hogyan maradhatott rejtély a kaptárkövek kérdése. Még ezt a kérdést is csak én teszem fel : a kövek túlnyomó többsége miért ilyen egymáshoz hasonló, természetes alakulású süveg vagy merőben hivalkodóan kúp alakú ? És természetesen az "ablakok". A hozzávetőlegesen hasonló ablakok minőségét szemlélve egyetérthetünk azzal a kijelentéssel hogy ezek nem egy időben keletkeztek. Kutatók állítják hogy 400 és 1500 között folyamatosan készültek. Tehát már a honfoglaláskor jó részük itt lehetett, hovatovább még inkább növeli a rejtélyt, hogy a kaptárakat többféle egymástól eltérő kultúrájú népcsoport használta. Habár az említett időkben a civilizáció már ismerte a betűvetést, erről a dologról valahogy megfeledkeztek írni. És ugyanígy a balkáni több ezres kaptárakról sincs semmi bizonyosság. A tudomány már sokkal bonyolultabb ősi kérdésekben is határozottan állást tud foglalni. Ki tudja, lehet hogy ezt a kérdést is az összeesküvéselméletek közé kell sorolni, vagy egyszerűen a bűbáj lengi körül. Mindenesetre mondani kell valamit. Egyes elképzelések szerint méhkaptárak voltak, de egyre több jel mutat erre hogy ezt a teóriát el kell vetni. Egy másik lehetőség hogy bálványtartó ablakok vagy kultikus imahelyek lehettek, de ez az ablakok gyakorisága vagy rendszertelensége miatt kérdéses. Az én véleményem nem túl sokat nyomhat a latban, de szerintem a legkézenfekvőbb verzió hogy egyszerűen ezek temetkezési urnákat befogadó helyek voltak. Egyes üregek mellett még kisebb furatok is láthatók, ami az ablakok befedésére szolgáló segédelemekként szolgálhattak. Az ezen helyeket átitató különös szellemiség, és az hogy a közelben semmilyen más, élettel kapcsolatos nyom nincs, teljesen megfelel az elhunytak méltó és tisztes távolságban lévő azonosítható síremlékeknek. Bármi volt, az idő mindent elmosott. Fizikai maradványok, irományok nincsenek, de ha nagyon akarnánk, akkor tudnánk. Csak nem akarjuk eléggé.

  






Galéria/Fotók

Klikk a képre a fotók megtekintéséért!

kaptarkovek-a-bukkben/1
10 fotó
kaptarkovek-a-bukkben/2
10 fotó
kaptarkovek-a-bukkben/3
10 fotó
kaptarkovek-a-bukkben/4
10 fotó
kaptarkovek-a-bukkben/5
10 fotó
kaptarkovek-a-bukkben/6
10 fotó
kaptarkovek-a-bukkben/7
10 fotó
kaptarkovek-a-bukkben/8
10 fotó
kaptarkovek-a-bukkben/9
10 fotó
kaptarkovek-a-bukkben/10
10 fotó